Országos Magyar Vadászkamara

Tolna Vármegyei Területi Szervezete

7100 Szekszárd, Pollack Mihály u. 32/B. fsz. 2.

Tel: (74) 512-224

E-mail: omvk.tolna@gmail.com

Vadászati jogszabályváltozások

A vadászati érdekképviseletek – az egyéni vadászokat tömörítő Országos Magyar Vadászkamara és a vadászatra jogosult szervezetek érdekvédelmét ellátó Országos Magyar Vadászati Védegylet – egyik feladata, hogy naprakész információkkal lássa el úgy a magyar hivatásos és sportvadászokat, mint a vadgazdálkodó szervezeteket, azok vezetőit. Ezért az alábbiakban foglaljuk össze az elmúlt időszak fontosabb jogszabályváltozásait. Emellett egységes szerkezetben, a változásokat kiemelve adjuk közre a Vadgazdálkodási törvény (Vtv.) és végrehajtási rendeletének (vhr.) szövegét is.

HÁTTÉR

Az Országgyűlés 2023. június 13-án szavazta meg a Vtv.-t is módosító, Egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvényt. (A jogszabály a Magyar Közlöny 2023. június 22-ei, 90. számában jelent meg, amely itt érhető el.)

A vhr.-t az agrárminiszter egyes vadgazdálkodással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 57/2023. (X. 16.) AM rendelete módosította. (A jogszabály a Magyar Közlöny 2023. október 16-ai, 147. számában jelent meg, amely itt érhető el.)

A változások révén – amelyek kidolgozása során a jogszabályalkotó folyamatosan egyeztetett a Vadászkamarával és a Védegylettel, és figyelembe vette álláspontunkat – számos ponton változik az ágazati szabályozás és a vadászat gyakorlata.

A Vtv. és a vhr. egységes szerkezetben, a változások kiemelésével
(Korrektúrás Microsoft Word dokumentum – kattintson a letöltéshez!)

ÖSSZEFOGLALÓ

Azoknál a változásoknál, amelyek a későbbeikben lépnek hatályba, ezt külön jelöljük.

ESZKÖZÖK

– A vaddisznó, a róka, a nyestkutya és a mosómedve, valamint külön hatósági engedéllyel a borz és az aranysakál éjszakai vadászathoz lámpa is használható.

– Kizárólag ugyanezen fajok esetében általánosan használhatókaz éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök. Ez a vadászati hatóság engedélyével lehetséges, amelyet akkor adnak ki, ha az állomány hatékony szabályozása vagy állategészségügyi indok teszi szükségessé. A hivatásos vadász esetében a jogosultnak csak a borz és az aranysakál ilyen eszközökkel történő elejtéséhez kell engedélyt kérnie (ennek EU-s szabályozás az oka), sportvadászok esetében az engedély minden fajra érvényes. A vadászatra jogosult a területen vadászókat tájékoztatni köteles az engedély meglétéről.

– A róka és – külön hatósági engedéllyel – az aranysakál állományszabályozásához elektronikus akusztikai eszköz is használható.

FONTOS: az éjjellátó célzóeszközök nem a sportvadászat, hanem a vadgazdálkodás eszközei, ezért a hatóság akkor adja ki az engedélyt, ha enélkül nem megvalósítható a vadállomány hatékony szabályozása, vagy állategészségügyi szempontok indokolják.

– A hangtompító használata 2023. november 1-jétől legálissá válik, amennyiben megfelel a későbbiekben meghatározott követelményeknek. Ezeket, valamint a megszerzés és tartás feltételeit a Belügyminisztérium (BM) dolgozza ki. Engedélyezését elsősorban egészségvédelmi szempontok indokolják.

A VADÁSZOK KÖRÉNEK BŐVÍTÉSE

– Megvalósult az „ifjúsági vadászat”: november 1-jét követően 18 helyett már 16 éves kortól le lehet tenni a vadászvizsgát, majd vadászjegyet is válthat az illető. A nagykorúság előtt

– fegyvert nem tarthat (a fegyverhasználat alapja egy, a rendőrség által kiadott igazolás),

– csak átengedett (nem átadott!) sörétes és a 0.22-es kalibercsaládba tartozó golyós fegyverrel vadászhat,

– kizárólag egyéni vadászaton vehet részt, és

– legalább ötéves gyakorlattal rendelkező vadász kíséretében és felügyelete alatt, aki átengedi neki a fegyvert.

A változáshoz kapcsolódóan a közeljövőben módosul a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet. A vadászvizsgát megelőző tanfolyamról, a vadászvizsgáról, valamint a vadászíjjal, ragadozó madárral, magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgákról szóló 19/2022. (VII. 29.) AM rendelet szükséges módosításai már megjelentek a Magyar Közlönyben.

– Az ifjúsági vadászathoz kapcsolódóan: szintén november 1-jétől a vadászlőfegyver átadható lesz a lőtéren a vadásztanfolyam elvégzéséről igazolással rendelkező, 15. életévét betöltött személynek.

– Ugyancsak november 1-jétől – a nemzetegyesítés jegyében – azon magyar állampolgárok is letehetik a vadászvizsgát a tanfolyam elvégzését követően, majd válthatnak vadászjegyet, akiknek lakóhelye nem Magyarországon van. Ezen személyek a vizsgát és a vadászjegyváltást is a Vadászkamara Fővárosi és Pest vármegyei Területi Szervezeténél intézhetik.

VADELÜTÉS

– A vad által okozott kár (nem vadkár!) esetében nem róható fel a vadászatra jogosultnak, és nem tekinthető a tevékenysége során felmerülő rendellenességnek, ha a vad az életmódja, természetes viselkedése miatt jelenik meg közúton vagy lakott területen. A jogosult felelőssége csak akkor merülhet fel, ha a vad megjelenése összefügg a tevékenységével.

– A közút illetve annak fel- és lehajtója által határolt, valamint a kerítéssel védett közút esetében az úttest és a kerítés közötti terület nem minősül vadászterületnek.

– A vadvédelmi kerítéssel szegélyezett gyorsforgalmi utakat úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne jusson fel.

– A sajtóban többször jelentek meg fél- és tévinformációk a pontosított szabályozással kapcsolatban, ezért a vadászati érdekképviseletek egy részletes tájékoztatóanyagot adtak közre a témában, ez elérhető ide kattintva.

KÁROK

– Előzetes bizonyítási eljárás lefolytatását a károsult kérésére csak a jegyző vagy a bíróság rendelhet el, a közjegyző már nem.

– Ha a kárt kirendelt igazságügyi szakértő méri fel, akkor erről, a felmérés helyéről, időpontjáról legalább öt nappal korábban igazolható módon értesíteni kell a vadászatra jogosultat, aki a kapcsolódó jegyzőkönyvben észrevételeket is tehet.

– A vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítése iránti igényta kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított tizenöt helyett öt napon belül kell írásban közölni a felelős személlyel.

– Ha az előzetes bizonyítási eljárásban készült szakértői szakvélemény kézhezvételétől számított 30 napon belül a jogosult nem téríti meg a kárt, és nem születik egyezség a felek között, a károsult 30 napon belül kell, hogy bírósághoz forduljon. A határidő jogvesztő.

– A vadkárigényt akkor lehet érvényesíteni, ha megtörtént a kárfelmérés az AM honlapján közzétett, egységes vadkárfelmérési útmutatókban leírtak szerint. (kattitnson – Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutató; Erdei Vadkárfelvételi és Értékelési Útmutató)

– A tavaszi gabona után mezőgazdasági vadkárt március 1-je és július 31-e között lehet igényelni (korábban április 1-je és augusztus 31-e között lehetett). Emellett új növényként bekerült a vonatkozó paragrafusba az őszi káposztarepce (augusztus 20-ától június 30-áig).

– A vadászati tevékenység során az agráriumnak és a természetvédelemnek okozott károk (vadászati kár) körébe bekerült a gyepterületen okozott kár is. Az ilyen károkat a jogosult köteles megtéríteni.

– A vad elpusztításával okozott kár esetében az elkövető akkor kötelezett kártérítésre, ha cselekedete szándékos volt.

HIVATÁSOS VADÁSZOK

– A vhr. új, 26. számú melléklete tartalmazza a hivatásos vadászt megillető lődíj mértékét. A lődíjat pénzben kell megfizetni. (Ezen vhr.-módosítás alapját egy korábbi, 2022. januárja óta hatályos Vtv. módosítás teremtette meg.)

– A vadászati hatóság felmentést adhat a jogosultnak azon előírás alól, miszerint a kötelezően alkalmazott egy hivatásos vadászon kívül minden megkezdett 4000 hektár után egy újabbat kell alkalmaznia. Ennek feltétele, hogy az érintett terület nagysága legfeljebb 500 hektárral haladja meg a 4000-et, és a terület adottságai indokolják a felmentést.

– Változott a vhr. hivatásos vadászok hatósági nyilvántartásához kapcsolódó, 9. számú melléklete. A vadászatra jogosult az ebben előírt adatokat kell hogy megküldje a hatóságnak, amely igazolást állít ki erről. Ezután lehet kiváltani a rendőrségnél a szolgálati jelvényt, és ezt követően veszi nyilvántartásba a hatóság a hivatásos vadászt, aki így állhat munkába.

– A hivatásos vadász alkalmazásának megszűnését a vadászatra jogosult köteles 15 napon belül bejelenti a vadászati hatóságnál, a rendőrségnél és a Vadászkamaránál.

A VADÁSZAT RENDJE, ADMINISZTRÁCIÓJA

– Több nagyvadfaj esetében módosultak a vadászati idények. A változásokat követhetően átvezettük honlapunk vonatkozó oldalán.

– Megszűnt a vaddisznóhajtás és a terelővadászat fogalma, ezeket a társas nagyvadvadászat váltotta.

– Társas nagyvadvadászaton az eddig hajtásban és terelésen lőhető fajokon és korcsoportokon túl elejthető az első agancsú gím- dámbika, valamint a szikaszarvastehén, -ünő, -borjú.

2024. március 1-jétől az egyéni beírókönyv változik, a vadászat kezdetét és végét aláírással kell ellátni.

Bármely vadászaton történt eseményt a naplóba haladéktalanul, de legkésőbb 6 órán belül be kell majd jegyezni és aláírással kell majd hitelesíteni.

– Második aláírásra csak esemény esetén lesz szükség, ha nincs esemény, nem kell majd visszamenni a beírókönyvhöz.

– A Vadászkamara 2024. március 1-jéig minden vadászatra jogosultnak biztosítja az új beírókönyveket.

– A külföldiek vadászati engedélyeit a Vadászkamara kizárólag elektronikus formában adja ki. (Erről részletesen olvashat ide kattintva.)

– A vadászati engedélyek az ország összes vadászterületére érvényesek, kiállításukhoz nem kell vadászatra jogosultat feltüntetni. A vadgazdálkodóknak így nem kell az eddigi felesleges többletadminisztrációval foglalkozniuk.

VADGAZDÁLKODÁS, A VADÁSZATI HATÓSÁG FELADATAI

– A hatóság gím- és dámszarvas esetében külön elektronikus adatszolgáltatást is előírhat haladéktalanul az elejtést követen, és digitális fotókat kérhet be. A részleteken az Agrárminisztérium dolgozik, egyeztetve a vadászati érdekképviseletekkel.

– Az éves terv jóváhagyásáig külön engedély nélkül hasznosíthatók a gím, dám, őz fiatal hímivarú egyedei, valamint a tarvad, a vaddisznó és a muflonkos. Ezek elejtését az adott vadászati év hasznosításába kell beleszámítani.

– Az éves vadgazdálkodási tervben nem kell feltüntetni az egyéb apróvadfajok gyérítésének eszközeit és ütemezését, csak a végrehajtási tervszámokat.

– A fiatal gím- és dámbikák valamint őzbakok terven felül, külön engedély nélkül elejthetők.

– A krotáliákat nem az éves vadgazdálkodási tervben meghatározott, hanem a jogosult által igényelt darabszámban adja ki a hatóság.

– Az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásáról a hatóság a tájegységi fővadászok mellett a területi vadgazdálkodási tanács véleményét is kikéri. A jóváhagyott tervet és annak módosításait a tájegységi fővadásznak is megküldik. A jóváhagyásra most már határidőt is szab a Vtv., ez a tárgyév április 10-e.

– A hatóság a vadászjegyet vagy vadászati engedélyt nem csak attól vonja be, akivel szemben vadvédelmi bírságot szabtak ki, hanem attól is, akivel szemben a bíróság orvvadászat bűntettében jogerős marasztaló döntést hozott. (A visszavonás változatlanul három hónaptól öt évig terjedő időtartamra történik.)

– Nem csak annak kell újra letenni a vadászvizsgát, akitől a hatóság vonta vissza a vadászjegyet egy évnél hosszabb időtartamra, hanem annak is, akinek a Vadászkamara érvénytelenítette ilyen időtartamra. (Például etikai vétség és az ebből következő kamarából történő kizárás esetén.)

– A vhr. 20. számú mellékletében emelkedett több vadgazdálkodási érték. Az őz esetében csak a gidáé maradt változatlan, a különböző kategóriájú bakok és a suta esetén nőtt. (A bakoknál ugyanakkor a súlykategóriáknál nőtt a trófeatömeg is). Továbbá a mezei nyúl értéke 20 helyett 50, a fácánkakasé 10 helyett 25, a tyúké 20 helyett 50, a nyári és a vetési lúdé valamint a nagy liliké 20 helyett 50, a tőkés réce és a szárcsa 10 helyett 25, míg a hullott agancs kilogrammja 5 helyett 10 ezer forintra nőtt.

TRÓFEABÍRÁLAT, TRÓFEAGAZDÁLKODÁS

– Az Országos Trófeabíráló Testület (OTT) a CIC trófeabírálati képleteinek figyelembevételével egy egységes, kötelezően alkalmazandó trófeabírálati útmutatót állít össze, ez az AM honlapján fog megjelenni.

– Elejtett nagyvad koponyáját – vaddisznó kivételével – teljes nagykoponyával, vagy kiskoponyával és a hozzáillő levágott résszel együttesen kell bemutatni.

– Elbírált trófeát maradandó módon kell megjelölni (vármegyekód, trófeabírálati törzsszám utolsó 5 számjegye és a vadászati év kezdő éve utolsó kettő számjegyének feltüntetése). Emellett számkóddal vagy a trófeabírálati útmutatóban leírt módon történő jelölés is alkalmazható.

– Az első agancsú gím, dám és őz trófeabírálata ingyenes.

A trófeabírálati díj egységesen 4000 Ft lesz november 16-ától a korábbi 2500 Ft és 5000 Ft helyett. (Erről a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet módosítása szól.)

– Szintén november 16-ától a trófeabírálati eljárásban hozott döntés elleni fellebbezés igazgatás szolgáltatási díja 10 000 Ft lesz.

– Szakszerűtlen elejtés esetén a trófea nem csak érmet, de oklevelet sem kap.

– Szakszerűtlen vadgazdálkodás (elejtések) esetén a hatóság figyelmezteti a jogosultat. Ha az nem tartja be a leírtakat, és ugyanabban a vadászati évben abból a fajból, amely miatt figyelmeztetést kapott, ismét szakszerűtlenül ejt el egyedet, a hatóság a trófeás vad elejtésétől eltiltja a vadgazdálkodót.

– Ha az OTT a kiemelkedő trófeák felülbírálatakor szakszerűtlen elejtést állapít meg, a vadászati hatóság hivatalból dönt a szakszerűtlenségről.

– A vadászati hatóság nem igazolást, hanem hatósági bizonyítványt állít ki a trófeabírálatról. Most már ennek adattartalmát is a Vtv. és a vhr. határozza meg. A jogosult a trófea feletti rendelkezési jogot a bizonyítvány birtokában szerzi meg, a dokumentum nélkül a trófea nem hozható forgalomba és nem vihető ki az országból.

VADÁSZATI GYAKORLAT

– A vizes élőhelyeken és azok védősávjában az ólomsörét használatának teljes tilalma érvényes az EU-s jogszabályváltozások miatt. Az érintett területek felsorolását a vhr. 5. számú mellékletének III. része tartalmazza.

– A vadászatra jogosult nem a vadászterület jellegének, hanem a vadászati módnak megfelelő vadászkutyáról kell, hogy gondoskodjon a vadászat alkalmával.

ZÁRTTÉRI VADTARTÁS

– A nagyvadas kertek területe egységesen 200 hektár.

– A vadaskertekben gím- és szikaszarvas egyidejűleg egymástól 2,2 m kerítéssel elkülönítve tartható.

– Vadaskert üzemeltetésére az eddigi legfeljebb 7 vadászati év helyett az üzemtervi ciklus végéig köthető szerződés.

– A zárttéri vadtartás tekintetében megszűnt az apróvadszaporító telep fogalma, megjelent a kereskedelmi célú vadtartás a vadászati, kutatások, oktatási, bemutatási és élelmiszer-előállítási cél mellett.

– Megjelent és immár részletesen szabályozott az apróvadtartó telep fogalma. Itt nincs oktatási, bemutatási és élelmiszer-előállítási cél.
A Vtv.-ben részletesen szerepel, milyen adatokat kell nyilvántartania a hatóságnak a zárttéri vadtartó létesítményekről.

Országos Magyar Vadászkamara
Tolna Vármegyei Területi Szervezete


7100 Szekszárd, Pollack Mihály u. 32/B. fsz. 2.
Tel: (74) 512-224
E-mail: omvk.tolna@gmail.com

11 + 8 =